szerda, február 23, 2005
még mindig nincs magyar tanár, ergo helyettesítés volt. az első órára a szép szemű, helyes kis vörös csajszi jött be. meg nekünk is bejött :] ő megtartotta az órát, persze közben többen is próbáltak flörtölni vele. én inkább a tudásom brillíroztatásával próbáltam lenyűgözni, több-kevesebb sikerrel. a második órára egy csávó jött be, (őt is) már a folyosón kiszúrtam. láttam, h öltönyös. bejött, fél perc alatt megmutatta, h ki az úr, aztán elkezdett anekdotázni, így szerencsére nem tanultunk sokat. ez esetben jól sült el az a mondás, h a látszat csal.
a nagyszünetben lementünk teázni a büféhez, ami mellett az ebédlő ajtaja van. szépen megnéztük, h kik esznek és rájöttem, h egyes embereknek nagyon sokat ront az imázsán, h menzán eszik. persze találtunk is ki poénokat, h tök jól lehetne itt csajozni. pl. bocsi, tegnap egymás mellett ültünk menzán / ugyanazt ettük / te is leetted magad és így tovább.
tegnap matek házit akartam csinálni, de nem találtam a könyvem. gondoltam, h a srácnál maradt, akinek kölcsönadtam napközben, aztán reggel meglett a könyv, bent maradt a teremben. nagy kő esett le a szívemről amikor előkerült. ma meg betelt a füzetem, mentem másikat venni és láttam egy tök jó hologramosat. 1600 forint. köszihello. vettem inkább rendeset.
ma nem volt nyaff, helyette mosolygás volt. szerencsére. hazafelé meg láttam egy nagyon helyes kisleányt, akit már régebben is kiszúrtam.
a héten vmeik nap jöttünk haza villanyossal. láttam, h egy nő le akar szállni, de persze nem azon az oldalon, ahol kellene, hanem a másikon. tudtam, h ezt hallóztatást nem lehet kihagyni. én ott támaszkodtam a kapaszkodónak, Peti meg a túloldalt. látta h készülök, erre ő nem mozdult én meg odaálltam a rossz ajtóhoz, mint ha le akarnék szállni, a nő meg persze odaállt mellém. a villamos megállt ő meg meglepődve tapasztalta, h nem ott nyílnak az ajtók. na akkor hangosan kiröhögtük :>
a nagyszünetben lementünk teázni a büféhez, ami mellett az ebédlő ajtaja van. szépen megnéztük, h kik esznek és rájöttem, h egyes embereknek nagyon sokat ront az imázsán, h menzán eszik. persze találtunk is ki poénokat, h tök jól lehetne itt csajozni. pl. bocsi, tegnap egymás mellett ültünk menzán / ugyanazt ettük / te is leetted magad és így tovább.
tegnap matek házit akartam csinálni, de nem találtam a könyvem. gondoltam, h a srácnál maradt, akinek kölcsönadtam napközben, aztán reggel meglett a könyv, bent maradt a teremben. nagy kő esett le a szívemről amikor előkerült. ma meg betelt a füzetem, mentem másikat venni és láttam egy tök jó hologramosat. 1600 forint. köszihello. vettem inkább rendeset.
ma nem volt nyaff, helyette mosolygás volt. szerencsére. hazafelé meg láttam egy nagyon helyes kisleányt, akit már régebben is kiszúrtam.
a héten vmeik nap jöttünk haza villanyossal. láttam, h egy nő le akar szállni, de persze nem azon az oldalon, ahol kellene, hanem a másikon. tudtam, h ezt hallóztatást nem lehet kihagyni. én ott támaszkodtam a kapaszkodónak, Peti meg a túloldalt. látta h készülök, erre ő nem mozdult én meg odaálltam a rossz ajtóhoz, mint ha le akarnék szállni, a nő meg persze odaállt mellém. a villamos megállt ő meg meglepődve tapasztalta, h nem ott nyílnak az ajtók. na akkor hangosan kiröhögtük :>
